Bartha Júlia 1955-ben, Karcagon született. Orientalista, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja. Kutatási területe a magyar folklór és keleti kapcsolatai, török néprajz, különös tekintettel a török népszokásokra és a török–magyar kulturális érintkezési pontokra a népművészet és a népi táplálkozás terén. Tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak, a Kőrösi Csoma Társaságnak; a Bereki Irodalmi Társaság, a Barbaricum Irodalmi és Művészeti Egyesület, Barbaricum Könyvműhely alapító tagja, 2005–2011 között elnöke.

Gősi Vali
Gősi Vali (1954) a Győri antológia egyik szerkesztője, amelyben 2011 óta szerepel verseivel. Művei (versek, esszék, nekrológok) megjelentek irodalmi folyóiratokban, antológiákban, amelyek közül néhánynak szerkesztője is, és rendszeresen publikál internetes irodalmi portálokon. Verseskötetei: Halkuló hiány (2012), Hódolat a tavasznak (2015), Misztériumok (2017). 2020-ban jelent meg Vehofsics Erzsébettel közös, színes kép-vers albuma, a Szavakkal festett képek, 2022-ben a Bartha Júliával török nyelvből közösen fordított Hajnali fény című kötete, valamint saját élettörténetét feldolgozó prózaműve, az Emlékkönyv. 2023-ban – szintén Bartha Júliával közös – fordításkötete jelent meg (török költők antológiája), Ezüsthíd címmel. 2024-ben, a 23. Győri Könyvszalonon mutatta be legújabb, férjére és fiára emlékező versválogatását, Van, ami örök – Vallomások, emlékek címmel. 2025-ben Malasits Zsolt győri festőművésszel közös kép-vers album bemutatását tervezi a 24. Győri Könyvszalonon, adózva a negyedszázada – életmentés közben – elhunyt fia, Gősi Zoltán emlékének is. Verseskötetei és fordításai letölthetők az Országos Széchényi Könyvtár archívumából. Fotó: Nádasdi Szabó Zoltán, 23. Győri Könyvszalon, 2024.